Ahhoz, hogy a motorolajak egymással alapvetően összehasonlíthatóak legyenek, és bizonyos jóváhagyásokat, minősítéseket le lehessen fektetni, az olajok általános tulajdonságainak vizsgálatára általános szabványok születtek.
A Mannol termékek adatlapjain ezek az általános tulajdonságok megtalálhatóak, az alábbiakban ezek értelmezéséhez adunk segítséget.
Vizsgálati módszerek:
Általános gyakorlat, hogy a kenőanyagok gyártói az ASTM International ( erdeti neve American Society for Testing and Materials, az amerikai anyaszerv után) standard vizsgálati használják a termék tulajdonságainak mérésére és ellenőrzésére, így a különböző mérések könnyen reprodukálhatóak, a konkurrens termékek alapvető jellemzői gyorsan öszehasonlíthatóak.
Az ASTM International egy nonprofit, önkéntes szervezet, amelynek tagjai termelők, fogyasztók, kormányhivatalok és tudományos intézetek egyaránt. Maguk méréseket nem, vagy nagyon ritkán végeznek, alapvető céljuk a legkülönbözőbb nyersanyagok, késztermék egységes mérési standardjainak kidolgozása.
Ha egy mért eredménynél az ASTM-jelzést látjuk, nagy valószínűséggel követi azt egy kódszám, ami a mérési szabványra utal. A D 1298 például a sűrűség mérésére vonatkozó standard, aki ennek részleteire is kíváncsi, megvásárolhatja az ezt leíró angol nyelvű hivatalos dokumentumot 44 dollárért, vagy letöltheti ugyanezt ingyen.
Fontosabb mért értékek motorolajak esetén:
SAE-oszály: A különböző éghajlati, hőmérsékleti és üzemi viszonyok változásai miatt a motor kenési feladatai eltérő viszkozitású olajakat igényelnek. A felhasználáshoz segítséget a SAE-osztályba sorolás adhat, ezek kétfelé sorolják a motorolajakat, téli és nyári viszkozitási osztályokba. A téli, tudományosabban az alacsony hőmérsékleti viszkozitás a hidegindítás miatt fontos, a nyári -magas hőmérsékleti- pedig a nagy terhelés és a magas fordulatszám melletti teljesítmény szempontjából. Előbbi osztályokat "W"-vel jelölik, tehát egy 10W-40-es olaj esetén a 10W jelenti a hideg-, a 40 pedig a melegoldali viszkozitási osztályt.
Sűrűség -15°C-on - D 1298 standard alapján: az eredményt kg/cm3-ben kapjuk, a gyakorlatban az olaj hideg folyékonyságára utal.
Lobbanáspont - D92 standard alapján: az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen egy illékony folyadék gőze a levegővel meggyújtható elegyet hoz létre. Nyílt és zárt téri vizsgálata is létezik, a legelterjedtebb mérőkészülék a Cleveland Open Cup, ezt COC rövidítéssel jelzik.
Dermedéspont - D 97 standard alapján: az a hőmérséklet, ahol anyag folyadék halmazállapotból szilárd halmazállapotba megy át. A köznyelv egyszerűen fagyáspontnak nevezi. Könnyen érthető, hogy miért fontos - ezen hőmérséklet alatt az olaj egyáltalán nem képes eljutni a szükséges helyekre, így teljesen megszűnik a hidegindításkor a kenőképessége.
TBN - D2896 standard alapján: Teljes Báziszám, ami - kis egyszerűsítéssel - azt mutatja meg, mennyire képes ellenállni az adott olaj a savasodásnak. Minél magasabb ez a szám, annál több szabad bázistartaléka van az olajnak a savasító hatások semlegesítésére. Ilyen savasító hatású a levegő és az üzemanyag is, ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a kenőanyagok elhasználódnak az üzemeltetés során. A friss olaj relatíve magas TBN-je folyamatosan csökken, és ahogy a szabad bázisok elhasználódnak, az olaj cseréje szükségessé válik. Az extrém savas hatások - mint egy kénben dús üzemanyag - durván lecsökkenthetik az olajak élettartamát. Nagyon leegyszerűsítve a magas TBN magas élettartamot jelent, ám ez egy bizonyos határ fölé nem emelhető, mert az ehhez szükséges adalékok megnövekedett szulfáthamu-szinttel járnak.
Viszkozitás -15°C-on - D 5293 standard alapján:
Viszkozitás 40°C-on - D 445 standard alapján:
Viszkozitás 40°C-on - D 445 standard alapján:
Mindhárom jellemző viszkozitási érték fontos, hiszen a viszkozitás tulajdonképpen a folyósságot (egészen pontosan a belső súrlódás mértékét) jelzi. Minél alacsonyabb a viszkozitás számszerű értéke egy adott hőmérsékleten, annál folyósabb az anyag. Könnyen belátható, hogy az olaj csak akkor tud eljutni a szükséges kenési pontokhoz, ha elég folyékony, de nem lehet TÚL folyékony, hiszen sok felületen (például a hengerfalon) meg kell tapadnia ahhoz, hogy ott ellássa feladatát. Nincs rossz és jó viszkozitási érték, a megfelelőség egészen széles határok között mozoghat, de a motor tervezőinek életét igen megkönnyíti, ha szűk tartományokon belül dolgozhatnak.
Viszkozitásindex - D 2270 standard alapján: Olyan mért érték, ami megmutatja, az adott olaj milyen mértékben változtatja meg a viszkozitását a hőmérséklet függvényében. A magas viszkozitásindex olyan olajat jelöl, amely kevésbé érzékeny a hőmérséklet változására, és szűkebb tartományban változtatja viszkozitását, mint egy alacsonyabb viszkozitásindexű olaj.
